Hódiné Vereckei Anna vagyok, kistermelő, őstermelő. A Kertészeti Egyetem Ökológiai Gazdálkodás szakán végeztem. 2014 óta, a biodinamikus gazdálkodás szabályait figyelembe tartva, permakultúrás zöldségtermesztéssel foglalkozom.

Gazdaságunk mintegy 8000 nm-es területen helyezkedik el, melyen megtalálható a gyümölcsös, a szántó, a díszkert és a zöldséges is. Jelenleg mintegy 1500 nm-en termesztünk zöldségeket. Permakultúrás gazdaságunkban minden megtalálható, amit mi magunk is szívesen látunk az asztalon. A természettel harmóniában élve termesztjük a zöldségféléket. 

A növényvédelem alappillére az egészséges növény. Ezért elengedhetetlen a természet ismerete, megfigyelése. Nagyon fontos, hogy a magok, palánták a megfelelő időben, a megfelelő társítással kerüljenek a talajba. A növényvédelemhez a természetben is mindenre van megoldás, de ha sikerül egy növényt egész évben egészségesen tartani, akkor minimálisra csökkenthető az emberi beavatkozás. Ha mégis valamire szükség lenne, csakis a biogazdálkodásban engedélyezett, élő növényvédelmi készítményekhez nyúlunk. De leginkább a folyamatosan bővülő gyakorlati tudásunkat, megfigyeléseinket, tapasztalatunkat felhasználva igyekszünk a természettel minél nagyobb harmóniában termeszteni zöldségeinket.

rolunk

A család megélhetésén túl célom, hogy a jövőben minél több embert, felnőttet és gyereket egyaránt megismertessek a biogazdálkodás előnyeivel, az ökológiai lábnyomunk csökkentésének lehetőségeivel és a tartósítószer mentes befőzéssel.
A jövőben mindenképp szeretnék egy bemutatóközpontot létrehozni, melynek hatására remélhetőleg minél több emberhez jut majd el az egészséges élelmiszerek fontosságának üzenete.

Tevékenységünk/filozófiánk

Miután elköltöztünk Budapestről, és magunk mögött hagytuk a városi életet, úgy gondoltam, megvalósítom régi álmom, felhasználom kertészmérnöki tudásom, és létrehozok egy vegyszermentes gazdaságot.

A családi gazdaságunk Fejér megyében Pázmánd településen működik, a Velencei tótól mintegy 7 km-re. A gazdaság területe körülbelül 8 ezer négyzetmétert ölel fel, melynek legnagyobb hányada, úgy 4 ezer négyzetméter szántó, ahonnan a mélymulcsoláshoz használt szalma nagy része származik. Kb 1200 négyzetméter területen gyümölcsös van, melynek nagyobb része új ültetés. Mintegy 250 négyzetméter állandó gyep felület is van, melynek későbbi hasznosítását tervezzük, baromfifélék tenyésztésével. Fő prioritást az a jelenleg 1500 négyzetméteres zöldséges képezi, amelyen a permakultúrás művelésnek megfelelően szinte mindenféle zöldségnövény helyet kap.

A zöldségtermesztést (és persze a gyümölcstermesztést is) a biogazdálkodásnak megfelelő szigorú előírások szerint végezzük, (várhatóan a bio minősítéshez szükséges eljárást is elindítjuk a közeljövőben). Nem használunk vegyszereket, műtrágyákat, semmit, ami a szervezetre és a környezetre káros lehet. A művelés során a növényi egymásrahatásokat kísérletezzük ki, illetőleg elődeink tudását felhasználva tartjuk be a permakultúrás termesztés főbb szabályait, alapelveit. Ezzel a termesztési móddal javítjuk környezetünk biodiverzitását, segítjük a hasznos rovar és madárfajok megtelepedését. A művelés során nem ások, nem kapálok, nem gazolok (No-Till) elvet követjük, melyet gyakorlatban a talaj egész éves takarásával oldunk meg. A folyamatos takarás csökkenti az eróziót, és a talajtömörödést, valamint folyamatos tápanyagokkal látja el a talajt. Ezen művelési módot követve a monokultúra gyakorlatilag kizárt, így szinte minden zöldség és fűszernövény megterem a kertben, a védő és rovarmágnes virágokkal egyetemben. A tavaszi ültetés során pedig az általunk előállított komposztot is bedolgozzuk a növények gyökereihez, így biztosítva a természet teljes körforgását, és a még megfelelőbb tápanyagutánpótlást.

Eleinte főként a család számára volt elegendő a megtermelt zöldség, azonban viszonylag gyorsan rá kellett jönnünk, hogy egy ekkora méretű kert sokkal többet ad, mint amennyit mi el tudunk fogyasztani. Így kezdődött meg a friss zöldségek értékesítése és feldolgozása. A feldolgozás során szintén követem a bio előírásokat, nem használok tartósítószereket, színezéket, adalékanyagokat, így a végtermék csak frissen feldolgozott, saját magunk által megtermelt vegyszermentes alapanyagokat tartalmaz.

A gazdálkodás második évében észre kellett vegyem, hogy az április vége-május eleje közötti időszakban a palánták szeretgetésén és levélzöldségek betakarításán kívül nem túl sok teendőm van. Így, hogy az időmet hasznosan töltsem, virágszörpöket kezdtem el készíteni. Ez a tevékenység is hamar túlnőtte a családi fogyasztás méreteit, ma már 8 féle szörpöt készítünk ebben az időszakban.

Hiszek abban, hogy a folyamatos tervezgetés, új célok kitűzése viszi előbbre az embert.

Két kisgyerek édesanyjaként egyszerűen fontos számomra, hogy milyen élelmiszert esznek a gyerekek. És nem csak a sajátjaim. Épp ezért igyekszem a helyi óvodát is ellátni a vegyszermentes dolgokkal. Mindig is vallottam, hogy magzati kortól fontos, hogy ne mérgezzük magunkat! Pontosan tudom, hogy mennyire nehéz ezt manapság megvalósítani. Sokan úgy vélik, hogy ami bio, az drága, és nem engedhetik meg maguknak. Én a magam eszközeivel szeretném ezt cáfolni, és azon vagyok, hogy minél több kisgyerekes család tányérjára kerüljön egészséges zöldség-gyümölcs. Ezen kívül szeretném, ha egyre szélesebb körben elterjedne maga a permakultúra módszere is. Szeretném, ha ismét egyre több ember ismerné fel, hogy a kertben nem túl nagy ráfordítással, finom és egészséges ételeket termeszthetünk.
Ezért nálam a kert mindenki előtt nyitva áll, szívesen látok mindenkit, és nem csak azokat, akik egy kis friss zöldségért ugranak be, hanem azokat is, akik szívesen gyűjtenének tapasztalatokat, ötleteket. 

Állandóan kísérletezésben vagyunk új zöldségfajtákkal, így minden évben van valami újdonság a kertben. A tél, azaz a kerti nyugalmi időszak pedig sok elméleti tettre tudja sarkallni az embert. Ilyenkor tervezzük meg az egész jövő évet, összegezzük a múlt évet, és persze mindezekből próbálunk tanulni. 

Talán a legfontosabb az egész gazdálkodásban az, hogy közelebb kerüljünk a természethez, megpróbáljuk megérteni a működését és együtt élni vele, ahogy az őseink is tették. Ez a mai embernek már sok kihívással járó feladatot jelent, de ha a cél mindig a szemünk előtt lebeg, akkor minden kudarcot és nehézséget fel tudunk dolgozni, sőt többé tudunk válni általuk is. 

És nem utolsó sorban, mi mással tudnánk igazi példát mutatni gyermekeinknek, ha nem azzal, hogy merünk tenni az álmainkért? Kell, hogy lássák, értsék, tudják, hogy a tenni akarás, tenni vágyás viszi előbbre az életünket!